Diákújságírók tábora Hollókőn
szo, 2007-08-11 01:42 - mátrai
A kampány magas fordulaton pörgött a múlt héten. A Bátonyterenye Hírportál pedig nélkülözni volt kénytelen a „feledik” újságíróját, mert az ezen a héten táborban volt.
A kampány magas fordulaton pörgött a múlt héten. A Bátonyterenye Hírportál pedig nélkülözni volt kénytelen a „feledik” újságíróját, mert az ezen a héten táborban volt.A Nógrád Megyei Diákújságírók táborában Hollókőn.
Az expanzió jegyében úgy gondoltuk, hogy talán érdemes lesz megnézni a diákokat, elbeszélgetni velük, mert ha van jövője a Bátonyterenye Hírportálnak, akkor tudnunk kell, kire is lehet számítani. Értesüléseink szerint öt bátonyterenyei fiatal is résztvevője volt a tábornak. Egész héten ígértük, hogy megyünk megnézni az újságíró ifjúságot, de az iram nem engedte, hogy szabadidőt találjunk. Csütörtök estére kezdtünk kimerülni a több éjszakás nem alvás és a tömény politika témájától. Kicsit ki- és felengedve indultunk útnak Hollókőbe, hogy megnézzük a jövő újságíróit és kiszellőztessük a fejünket az esti programokhoz.
Hollókő, forró meleg nyári nap lévén, vendégekkel teli, akik kíváncsiak a világörökség ófalura. Megdöbbenten képzelem magam elé, hogy miként fért be ide több százezer ember húsvétkor…
Megérkezünk a tábor előadási helyszínéül szolgáló házhoz. Gyorsan felmértem a terepet és felfedezem két üresen álló széket. Megpróbáltam zajtalanul helyet foglalni, de az előadó Várkonyi Balázs hangosan rám köszön. Utálom a szituációt…
Lassan megnyugszom és figyelem a fiatal, érdeklődő arcokat. Bátortalanul, de teljes figyelemmel követik az újságíró szavait és válaszolnak a feltett kérdéseire. Kétirányú kommunikáció zajlik. Épp Várkonyi Balázs lapját elemzik, a Magyar Hírlapot. Örülök: a mi műfajunknak nincsenek terjedelmi korlátai…
Az előadás véget ér. Néhány diák személyesen keresi meg az előadót és kérdez tőle. Én az udvarra megyek beszélgetni a fiatalokkal. Érdekes egyéniségek. Beszélgetőpartnereim kíváncsiak, de nem újságíróként akarnak megélni. Elmondják, milyen előadók és újságok jártak náluk. A Nógrád Megyei Hírlap, a Népszava, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és aznap a Magyar Hírlap munkatársai beszéltek a szakmáról. Mélyvízbe dobták a fiatalokat, témát kaptak és elküldték őket anyagot gyűjteni. Ez valakinek tetszik, valakinek nem. Vannak, akiket a kapott kritika kedvetlenített el. Vannak, akiknek az időre írás, a lapzárta nem tetszik.
Dél van, tűz a nap és a fiatalok lassan elmennek a szállásukra. Magamra maradok. Visszamegyek a házba, ahol webmester beszélget a „szakmával” én megint rosszul érzem magam, mert kollégának neveznek. M. Szabó Gyula, Sulyok László és Várkonyi Balázs. Újságírók. A helyi újságírás fontosságát elemezzük. Elismeréssel beszélnek a fiatalokról. Várkonyi megbontja a kört, mert rohan vissza a lapjához. Mi is megyünk. Délután Lendvai Ildikó érkezik Bátonyterenyére.
Itthon vettem észre a csapdát. Újságírókról írok, én a képzetlen, a kívülálló. Aki végül, akárhonnan is nézzük, valamiféle újságot ír. Én a konkurencia, aki rosszabb, mint ők. Nyilván a cikket azok is meg fogják nézni, akikről szól. Így a képzett újságírókat felkérem, szíveskedjenek nem lehúzni az írásomat! A diákok biztosan jobbak nálam…
- Új hozzászólás
- 483 olvasás
Hozzászólások
st0rmy
Én biza ott voltam! Feledhetetlen élmény volt. És nem csak a társaság miatt, hanem mert volt min dolgozni, volt közös célunk! Bár valóban, csütörtökre már kissé elfáradtunk, de én személy szerint élveztem az előadásokat, és a munkát is. Ami a legjobban tetszett hogy (jobbára) kulturált, velem egykorú fiatalok voltak ott, és ez tette ezt a tábort számomra feledhetetlen élménnyé! A szombati búcsúparti után vasárnap kicsit nehéz szívvel váltam el a jól megszokott bandától.
Negativum hogy egy kicsit valóban kampányszaga volt az egésznek, de attól függetlenül minden nagyon jó volt.
Köszönöm hogy ott lehettem: Richárd
Kedves Richárd!Nem tudom
Kedves Richárd!
Nem tudom mit éreztél kampányszagúnak, én egyet éreztem: az újságírók áhítoznak a függetlenség után. Ma hazánkban nincs független újságírás. Az Index internetes portál úgy értelmezi a függetlenséget, hogy egyszer idecsap, egyszer oda. Szerintem nem ez a függetlenség.
Mi, amikor elindultunk, azt tűztük célul, hogy értékek mentén fogunk dolgozni. Tisztelve minden szereplő abbéli vágyát, hogy megmutathassa magát ,ne mi, hanem a néző, olvasó alkothasson véleményt a bemutatottról.
Remélem, hogy egyre többen érzik és értik meg ennek fontosságát és elindulhat valami. Természetesen vannak olyanok, akiknek jó a mostani helyzet, ezek küzdeni fognak - a már megindult - folyamat ellen. Ők az igazi ellenfelek, nem pedig politikai ellenlábasaink...