Bátonyterenye Hírportál

A város, a volt polgármester siker sztorija a NÁD MPS- H KFT Bátonyterenyére települése.

Elhatároztuk, hogy körbejárjuk a siker sztorit. A Nád, így nagybetűvel, sejtéseink szerint több cikk témája lesz még honlapunkon.

 

A biológiai eredetű energia felhasználás, a bioenergia nem új találmány, sőt az egyik legősibb energiafajta az emberiség történelme során. Napjaink energia felhasználása, az apadó fosszilis energiaforrások tették szükségszerűvé, hogy az emberiség új energia lehetőség után nézzen. 

A mezőgazdaság válsága és az energia hiány, arra ösztönözte, mind hazánkat, mind az Európai Uniót, hogy jelentős pénzt fektessen a bioenergia kutatásokba, és ha tisztán akarunk látni, akkor gyorsan le kell szögezni, hogy nehéz egy bioenergia projekt gazdaságosságát tisztán látni, mert az ágazat szereplőinek nem érdeke a világos, és egyenes viszonyok kialakítása, amikor a csupasz tényeket kellene bemutatni. Azt azonban mindenképpen el kell ismerni, hogy mindannyiunk érdeke, hogy az ebben az irányban folyó kutatások eredményesek legyenek.

A növény, mint szabadalom nem lehetséges, hiszen az EU direktívái tiltják az élőlények szabadalmát.  A növényfajták kaphatnak ún. fajta bejegyzési számot a Miscanthus sinensis "Tatai” ilyennel rendelkezik. Az interneten keringő „szabadalom” ebben az esetben annyit tesz, hogy van néhány jellemzője, amely eltér az anya növénytől, amelyet a fajtavédjegyet elismerő hatóság dokumentál és igazol. Ez csupán a növény látható tulajdonságait vizsgálja, hiszen összehasonlítja a kinézetét az anyanövénnyel, de nem vizsgál sem fagy- sem  szárazságtűrést. A Miscanthus sinensis „Tatai” kapcsán biotechnikai eljárás nem került szabadalmi oltalom alá. 

Dr. Marosvölgyi Béla, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem professzora több mint tíz éve foglalkozik a kínai energia nád kutatásával és fejlesztésével, A Miscanthus sinensis "Tatai" nevű növényen alapul. A professzor által szabadalmaztatott növény kitűnő fagy – és szárazságtűrő tulajdonságokkal rendelkezik. A magyar energianádat Tata közelében már ültették néhány hektáron, és a tulajdonos szerint kiváló eredményeket értek el. . 

 

Az egyetlen gond – vagy inkább szerencse – a növénnyel, hogy csak mesterséges úton szaporítható. Ezért van szükség egy mikroszaporító üzemre, amely a termelő és a gazdaságosság szempontjából ugyan hátrányos, növeli a költségeket, ám környezetvédelmi szempontból megnyugtató, hogy egy tájidegen növény nem okozhat semmilyen ökológiai katasztrófát... Valóban nem okozhat?

 

Folytatjuk!